Egy jól megalkotott regényvilág többet jelent annál, hogy az író kitalál néhány várost, országot vagy különleges szabályt. A világ akkor válik igazán élővé, amikor hatással van a szereplők mindennapi életére és döntéseire.
Fantasy regénynél például fontos lehet, hogyan működik a mágia. De legalább ilyen érdekes kérdés, hogy mit gondolnak róla az emberek. Félnek tőle? Használják? Tiltják? Csak a gazdagok férhetnek hozzá? Ezek a döntések már társadalmi következményeket hoznak létre.
Ugyanez igaz egy történelmi vagy akár egy teljesen kitalált világra is. Ha egy városban állandóan esik az eső, annak hatással kell lennie az építészetre, a közlekedésre, az öltözködésre és az emberek szokásaira. Ha egy országban ritka az élelem, az megváltoztatja a társadalmi viszonyokat is.
A világépítés során ezért érdemes nemcsak azt kérdezni, hogy „mi van ezen a világon?”, hanem azt is, hogy „mit okoz mindez?”
Az egyik legjobb módszer, ha nem próbálunk mindent egyszerre elmagyarázni az olvasónak. A világ szabályait fokozatosan, a történeten keresztül ismerheti meg. Egy különleges tárgy használata például többet mondhat el a világról, mint egy hosszú magyarázó bekezdés.
Az igazán emlékezetes világoknak ráadásul van saját hangulatuk. Lehetnek nyomasztóak, varázslatosak, komorak, játékosak vagy éppen titokzatosak.
A cél nem az, hogy az olvasó minden részletet ismerjen. Az a fontos, hogy amikor becsukja a könyvet, úgy érezze: ez a világ a regényen kívül is létezhetne.
